Malia Dobrev.
Mikor kimondtam azt, hogy terhes vagyok, nagyon nagy csend lett a konyhában.- Tessék? Terhes vagy?
- Igen, terhes vagyok.- mondtam ismét, mert alig akarta elhinni.- Hát ez hihetetlen, drágám.- felállt az asztaltól, és megölelt, viszont fel is emelt és megpörgetett. Bár, én nem örülök ennek a gyereknek, mert akkor tényleg kötni fog hozzá valami, és azt nem szeretném. A vacsora után pedig elmentünk lefeküdni aludni. Egyáltalán nem vagyok nyugodt és nem örülök a terhességnek, mert akkor tényleg hozzá leszek kötve, a feleségeként és a gyermeke anyjaként. Másnap reggel pedig nagyon későn keltem, vagyis háromnegyed kilenc körül, és a férjem már a kész reggelit az ágyba hozta nekem. Egy isteni pasi, de én nem érzek iránta szerelmet, de ezt már mondtam.
- Jó reggelt az én szépséges napsugaramnak.- köszöntött engem, és hozta be a tálcát, amin a reggeli volt.
- Neked is, de te mikor keltél fel?
- Korán, hogy elkészítsem neked a finom reggelit. Bármit megteszek, hogy boldog légy mellettem,
- Az vagyok, és hamarosan még boldogabb leszek, hiszen szülők leszünk.
- Igen, és én is nagyon boldog vagyok, örülök hogy boldoggá tehetlek téged, mert szeretlek, és te is engem.
- Igen, nagyon.- hazudok, megint.
- Na jó, akkor most állj neki reggelizni, mert kíváncsi vagyok rá, hogy milyen szakács vagyok.- elkezdtem reggelizni, és hihetetlen, Matt egy álom pasi, még reggelit is tud készíteni, méghozzá nagyon jól.
- Hm, Matt ez isteni!
- Ízlik?
- Még szép.- reggeli után pedig felöltöztem és neki álltam takarítani. A konyhát takarítottam ki először, majd az emeletet kezdtem el. Ebédkor pedig rendeltünk enni, mert nem volt kedvem főzni. Matt említette, hogy ma este lesz egy estély, amin részt kell vennünk. És erről is jut eszembe, hogy én vettem egy gyönyörű estélyi ruhát, pont erre az alkalomra. Az estély 8 órakor kezdődik, szóval van időm készülődni. Mire mi meg "ebédeltünk" volt 2 óra is. Én elmentem, lezuhanyoztam, és után Matt is ment. Én beültem a szobánkba és kifestettem magamat és amire kész lettem vele, a körmöm is megszáradt. Kifestettem azt is, szóval mondhatom, hogy nem nézek ki rosszul. Imádom a habos-babos estélyi ruhákat. Matt mire elkészült volt 8 óra is, és elindultunk. Mikor odaértünk, természetesen, mindenki, majdnem mindenki itt volt már.
Sajna olyan ember is akire egyáltalán nem számítottam. Daniel és Emili. Persze, hiszen a Mikaelson családod mindenki ismeri, sőt ők is a család barátai, vagyis csak Daniel, de már Emili is az lett, sajna. Elkezdtek lassú számot játszani, ami gyönyörű volt.
Addig a pillanatig, míg őt el nem hívták a család tagok beszélgetésre és egy kis sörözésre. Én leültem és elkezdtem gondolkozni. Addig addig gondolkoztam, ameddig Daniel hívott félre. Nem tudom mit akarhatott tőlem, de már semmi kedvem nem volt se hozzá, se az estélyhez.
- Mit akarsz?
- Furcsa téged újra, itt látni.
- Mi a furcsa abban, ha én és a férjem is eljövünk egyszer egyszer egy estélyre?
- Semmi furcsa nincs benne, egyébként nagyon jól áll ez a vörös csík a hajadban.
- Köszönöm, de tegnap óta van így a hajam, és ha jól láttam, ti is jól el vagytok, nem igaz?
- Láttál minket tegnap?
- Igen, láttalak.- bevallom, hogy nem mertem neki elmondani, hogy mennyire fáj.ez nekem. - Figyelj, gyere már ki velem az udvarra.
- Nem sajnálom, de nem!
- Kérlek, Malia.
- Jó rendben.- kimentünk az udvarra és csak úgy hirtelen megcsókolt. Nem ellenkeztem. Gyönyörű élmény volt ismét érezni az ajkát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése